Úgy élek, hogy észreveszem az élet apró csodáit, de mint minden ezt is jobb lenne kettesben valakivel, az igazival.
Ki az igazi.....????
Nézzen a szemembe mélyen, áthatóan és szűnjön meg mindkettőnk számára a világ, vibráljon a levegő. Érezzük a vágyat mindketten, legyen meg az a szűnni nem akaró érzés, hogy "ő kell nekem"

Ha ez megvan a többi alakul............

Nem akartam idézettel kezdeni, de ez nagyon hozzám tartozik és szeretném megosztani:
"Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.
Saját varázsvilágomban élni azt jelenti, hogy nem szeretek.
De ha ez eloszlik, egymásban felébredünk.
Ez a valóság.
Együtt... Veled... Velem... Benned... Bennem.
S ha innen visszanézünk, látjuk majd, hogy szeretet nélkül nem a valóságban éltünk.
Hanem a saját, önző varázslatunkban.
Mint egy rossz álomban, jártunk benne. Azt álmodtuk, hogy senkihez sincs közünk."
M.P.